2012. januárjában megyünk Panni nénihez. Annyira sokan voltak nála, hogy a fiait ajánlotta fel nekünk, mert nála már nincs szabad hely. Mondtam neki, hogy nagyon szeretnénk hozzá kerülni, vele találkozni. Azt mondta, hogy csak február végére tud időpontot adni, nagyon sokára. Mondtam neki, hogy megvárjuk. Aztán megkért, hogy beszéljek Noémiről néhány szót...elképesztően aranyos volt...azt mondta, hogy "na neemmm.. maguknak előbb kell jönniük,mint február vége. Vannak, akik tudnak várni egy kicsit...Hívjon vissza holnap és megpróbálom elcserélni valakivel". És így lett január közepe! Ilyankor olyan melegség önti el a szívemet, komolyan mondom! Mostanában sorozatosan olyan emberekkel találkozok, akik segíteni akarnak nekünk. De olyan komolyan, tényleg akarnak!!:) Ezért én olyan hálás vagyok...:))